Zuhogó eső rontotta meg a főváros új hídjának megnyitó ünnepét. Persze maga a rendezvény, az új híd és feldíszített környéke így is szép látnivalót nyújtott a jelenlévőknek. A pesti hídfő előtt a kordonnal körülzárt bejáratnál tölgyfalombos, hatalmas diadalkapu emelkedett, középen a magyar címerrel és nemzetiszín lobogókkal pazarul feldíszítve. Jobb oldalon a királyi sátor állott, amelyhez vivő utat szőnyeggel borították. Nagy nemzeti zászlókat tűztek az örökzöld növénnyel körülvett sátor köré, amelynek fehér, aranyfestésű födeléről bíborszín drapériák omlottak alá. Baloldalt állott a hatalmas tribün, amelyet a kereskedelmi minisztérium a meghívott hölgyek számára épített. Magán a hídon, a két ívtartó oszlop között mind a pesti, mind a budai oldalon, széles lobogó lengett, míg a híd két karját végig apró zászlókkal díszítették. A hídfőt környékező palotákat és a régi Városház tér házait is szőnyeggel, virággal, lobogóval ékesítették.

1903. október 10-én reggel fél kilenckor volt az egyházi szertartás. Kirner Károly belvárosi apátplébános nagy segédletével megszentelte az Erzsébet hidat. A megáldás után megérkeztek a meghívott vendégek.

Tizenegy órakor érkezett meg József kir. herceg fogata a sátor elé. A kocsiból elsőnek Klotild kir. főhercegasszony szállt ki.

Farkas János képviselőházi terembiztos esernyőt tartott a kir. hercegasszony feje fölé, aki így sietett a sátorba. Nyomban utána lépkedett József kir. herceg. Az üdvözlések után Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter beszédet mondott József kir. herceghez, amire ő lendületes beszéddel válaszolt.

A korabeli sajtó így tudósított az ünnepségről:

Az Eskü tér és a Gellért-hegy között e hó 10-én új, hatalmas híd nyílt meg a forgalomnak. A gyönyörű alkotás szülöttei a belváros új palotasorai és a csodás szépségekkel felruházott Gellért-hegyi feljáró nevezetes vonzerejét képezik fővárosunknak. A nyüzsgő forgalom új eret talált. Budapest legfőbb útja, a Kerepesi út összekötve a legrövidebb vonalon a jobbparttal. Egy hegyi sétány szinte a belváros közepére varázsolva.

A közönség lelkesedése méltán nyilatkozott meg a megnyitó ünnepen, melyen az apostoli királyt József főherczeg ő fensége képviselte és melyen a hatóságok képviselői díszmagyarban vettek részt. Az ünnep tizenegy órakor kezdődött, ekkor érkeztek József főherczeg és Klotild főherczegasszony, a kiket Láng Lajos miniszter fogadott beszéddel.

 "Császári és királyi Fenség!

 A forgalom fokozatos fejlődése kivánatossá tette, hogy a fő- és székváros uj hidat nyerjen, lehetőleg közel ahoz a helyhez, a melyen a Duna két partja között az átkelési hajóforgalom kezdettől fogva mindig a legélénkebb volt. Hogy ezen kétségteljes szükséglet mindennek daczára csak ily későn nyer kielégítést, annak oka abban keresendő, hogy a Duna Dévénytől Kazánig itt a legkeskenyebb s ezen a helyen pilléreket épiteni ugy az árvizveszedelem tekintetéből, mint a hajóforgalom megnehezitése szempontjából nem lett volna tanácsos. De a mióta a technika annyira haladt, hogy oly nagy nyilásu hidat tudtunk alkotni, a mely a hatalmas Duna egész medrét átölelheti, csak most lehetett veszély nélkül azt az összeköttetést ismét helyreállítani, a melyet a régi hajóhid már századok előtt megteremtett; csak most lehetett a főváros legrégibb kerületét a budai részekkel közvetlen kapcsolatba hozni s ezzel ezen városrészt, a fő- és székvárost és azzal az ország szivét eddigi elhagyatottságából kiragadva, uj életre kelteni.

És most, midőn az uj hidat sok nehézség leküzédse után végre létrehoztuk, lehetetlen örömmel nem gondolunk arra, hogy e szép és merész építmény, amely a legnagyobb nyilásu lánczhid, a magyar technikai tudomány dicsősége.

Növeli ezen örömünket Ő Felségének az a legmagasabb kegye, hogy megengedni méltóztatott, miszerint az uj hidat Istenben boldogult felséges királynénk után Erzsébet-hidnak nevezhettük el. Legyen e hid ujabb emléke annak a soha el nem muló mély hódolatnak és rajongó szeretetnek, amellyel a magyar nemzet megdicsőült királynénk iránt mindenkor viseltetett.

Midőn arra kérném Fenségedet, kegyeskedjék Ő Felsége, koronás királyunknak legmélyebb hálánkat tolmácsolni azért a kegyért, hogy megengedni méltóztatott, hogy az új hid felavatása és a forgalomnak való átadása Ő Felsége nevében történhessék, a legmélyebb alázattal kérem Fenségedet, hogy a hidat Ő Felsége nevében a közlekedésnek megnyitni sziveskedjék.

Erre József főherczeg ő fensége a következőképen válaszolt:

Ezen hid, mely előtt állunk, a magyar iparnak és mindazoknak dicsőségére válik, akik létrehozatalán közremüködtek. Egyedül áll a maga nemében, nemcsak székesfővárosunk, de hazánk diszére is. Az a felejthetetlen név, melyet visel, mélyen be van vésve minden magyar szivébe. Boldogult Erzsébet királyné, hazánk védangyalának neve ez, akit nemcsak tiszteltünk, de rajongva szerettünk is és a kinek emléke élni fog minden magyar hű szivében, mig magyar él a haza földjén. Boldognak érzem magamat, hogy ő császári és királyi Felsége, legkegyelmesebb urunk és királyunk képviseletében van szerencsém ezen ünnepélyen résztvehetni. (Élénk éljenzés.) Ezennel megnyitottnak nyilvánitom ezen hidat és átadom a közforgalomnak és óhajtom, hogy örökké hazánk disze maradjon. Álljon a hid és éljenek boldogul mindazok, a kik rajta járni fognak!"

Beszéde után az előkelőség kíséretével együtt visszaült kocsijába, és lassú lépésben hajtott át a hídon. A budai oldalon lelkes éljenzéssel fogadta a nép. Amint a megjelent méltóságok fogatai is áthaladtak, mind a két oldalon feloldották a rendőri kordont, és az új híd egyszerre benépesült. Lelkesen lármázó, óriási gyeremekcsapat és mezítlábas napszámos nép futott a hídra Pestről is és Budáról is. Érdekes látvány lehetett, amint a két csapat a híd közepén, mint két nagy hullám egymásba olvadt. A megnyitás napján mindenki ingyen használhatta a főváros hatodik, és legszebb hídját.

A korabeli sajtó így tudósított az ünnepségről:

Az Eskü tér és a Gellért-hegy között e hó 10-én új, hatalmas híd nyílt meg a forgalomnak. A gyönyörű alkotás szülöttei a belváros új palotasorai és a csodás szépségekkel felruházott Gellért-hegyi feljáró nevezetes vonzerejét képezik fővárosunknak. A nyüzsgő forgalom új eret talált. Budapest legfőbb útja, a Kerepesi út összekötve a legrövidebb vonalon a jobbparttal. Egy hegyi sétány szinte a belváros közepére varázsolva.

A közönség lelkesedése méltán nyilatkozott meg a megnyitó ünnepen, melyen az apostoli királyt József főherczeg ő fensége képviselte és melyen a hatóságok képviselői díszmagyarban vettek részt. Az ünnep tizenegy órakor kezdődött, ekkor érkeztek József főherczeg és Klotild főherczegasszony, a kiket Láng Lajos miniszter fogadott beszéddel.

A hídavató ünnepségen készült kép

A híd az  1940-es években

A régi Erzsébet híd állt 42 évig. Ebből 23 esztendőn át a maga nemében világrekorderként.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.