Egy 1893-as városrendezés Angyalföldet ipartelepítésre alkalmas területnek nyilvánította, amit csak erősített a közvetlen környezet egyre fejlődő infrastruktúrája, a Nyugati pályaudvar fejlesztése (1891), a káposztásmegyeri vízmű és a Váci úti villamostelep átadása (1893), ill. Budapest első villamos vonalának kiépítése (1897) az egykori lóvasút nyomvonalán, amely a Lehel utcában haladt.

Angyalföldi csibészek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szintén az itteni ipari vállalatokat táplálta a Duna két oldalán az 1890-es évekre kiépült ipari körvasút (Vizafogó állomással), amelyet az újpesti vasúti híd megépítésével be is csatoltak a távolabbi szállítmányozási forgalomba. Ezeknek köszönhetően kezdetben a könnyűipar termékeit előállító vállalatok, élelmiszeripari üzemek (malmok, szeszfinomítók, kenyérgyár, gyufagyár, stb), illetve az ezek berendezéseit, ill. mezőgazdasági gépeket készítő gépgyárak ütöttek itt tanyát, majd az 1910-es évek végére már egyértelműen a vas- és fémipar lett a terület virágzó iparága. Szintén az 1918 előtti időszakra jellemző a fatelepek, asztalos és bútorüzemek alapításának sokasága is, illetve ezek mellett már vegyészeti üzemek, elektrotechnikai- és építőipari gyárak is színesítették a termékspalettát. A századfordulón a 18 legjelentősebb hazai gépgyárból 10 Angyalföldön működött.

AGanz Danubius Hajógyár munkásai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyárak kezdetben a Váci útra fűződtek fel, idővel azonban, az ettől keletre lévő terület rendezésével, újabb gyárak alapítására nyílt lehetőség, aminek csak kedveztek az itteni alacsony telekárak, a tudatosan alakított kisebb adóterhek, és az olcsó munkaerő. Ez a belső angyalföldi kerületrész Budapest leggyorsabban növekvő népességszámú területe lett. A XX. században, a belváros terjeszkedésével Angyalföld gyárvárosi jellege tovább erősödött, ugyanis a kor Budapestje már szinte egyáltalán nem tűrt meg gyárakat a belső, központi területein, ezért azokat a külterületekre kényszerítették, már csak azért is, mert az uralkodó légáramlás itt (Angyalföldön) könnyen megtisztította a várost a kellemetlen szagoktól.

A Láng Gépgyár szerelőcsarnoka

1918-ban azonban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az első világháborút lezáró trianoni béke pedig Magyarországot területének 2/3-adával fosztotta meg, nagymértékű aránytalanságot idézve ezzel elő az ország gazdaságában. A helyzet rendezése nehéz feladat volt: a csökkent kereslethez kellett igazítania termelését. Ez az egyes iparágak jelentős átalakulásával ment végbe, a nehézipar például teljesen átrendeződött: a mezőgazdaságigép-gyártás és járműgyártás biztos piacok nélkül visszafejlődött (a személygépkocsi-gyártás teljesen meg is szűnt, így a Podvinecz és Heisler gyár Phönix márkájú autóját sem gyártották többé a Váci úton). Talán egyedül az elektrotechnika volt képes megőrizni a versenyképességét. Az Orion gyár rádiócsövei világhírnévre tettek szert, és a rádiózás 1925. évi megindulásával egy új ágazat született: Kremeneczky János a Váci úton 1926-tól kezdte el az Orion márkanévre keresztelt rádióinak gyártását, nem sokkal később a Váci út 169. alatt pedig megalakult a Vatea Rádiótechnikai gyár. Az 1930-as években a fonó- és szövőipar erősödött meg Angyalföldön, illetve egy új iparág is jelentkezett: a Reitter Ferenc utcában megalakult a Magyar Repülőgép-szerelvény gyár. A meginduló fejlődést az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság megrendítette ugyan, de 1934-re a magyar gazdaság ismét fellendülésnek indult, és bőven meghaladta a válság előtti termelést. Ekkor azonban egy újabb ország-világot megrengető esemény történt, kirobbant a második világháború. 

A Láng Gépgyár kovácsműhelye az 1910-es években

A bejegyzés trackback címe:

https://mienkahaz.blog.hu/api/trackback/id/tr1004559136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.