2015. január 15-én ünnepelte a Vigadó megnyitásának 150. évfordulóját.

Ez a bejegyzés nem igazán erről a korszakról szól, és tulajdonképpen nem is igazából a Vigadóról. Hogy mégis miért erre az eseményre hivatkozok bevezetés gyanánt, annak az oka a következő. Amikor az 1800-es évek elején elhatározzák eleink, hogy az új városrészben, az épülő Lipótvárosban a bálozások, színházi előadások számára állandó székházat emelnek, akkor a terveket készítő (bécsi) építész egy közös épületben kívánta ezt a két funkciót megoldani. Így jött létre a Duna part és a mai Vörösmarty tér között az a komplexum, aminek a tér felőli része, azaz a színház 1812-re el is készült. (A korabeli pesti lakosság összetételét mutatandó ez lett a városi német nyelvű színház.) A Duna felé az építkezés azonban csak kissé döcögve haladt, így a rendszeres báloknak helyet biztosító Redoute, azaz a Vigadó elődje csak 1833-ra készült el. A Vörösmarty tér NY-i oldalán álló épület és a Vigadó tehát szegről-végről közös ügy volt.

A térre néző színház 1847-ben leégett, és ezzel az 1950-es évekig megszakadt a telek Vigadóval közösen ápolt művészeti funkciója. Az 1870-es években egy szőnyegkereskedő építette ide üzlet- és bérházát, aminek valójában már nem sok (kulturális) kapcsolata volt a szomszéddal. A II. világháború után viszont újra szárnyra kapott az ötlet, hogy a Vigadó bővítése gyanánt a tér felé koncerttermet, és Budapest zenei központjának székházát (ha úgy tetszik a MÜPA elődjét) építsék fel.

Ahogy sokszor előfordult már ez - a tervekből semmi nem lett. 1966-ban egy irodaház, az ORI székház épült ide, ami csak részben követte ezt a zenei funkciót. Az 1950-es években mindenesetre volt egy nagy tervpályázat a telek sorsát rendezendő. Erről számolunk be ebben a bejegyzésünkben, idézve az Érdekes Újság 1957. október 5-i számában leírottakat:

"A pesti Vigadó koncerttermének és ennek kapcsán a főváros zenei központjának megtervezésére hirdetett pályázat szokatlanul nagy érdeklődést keltett a társadalom minden rétegében. Egyesek abban a tévhitben bírálták a tervet, hogy a Vigadó dunaparti műemlékrészének helyén épül egy ultramodern üvegpalota.

Tudni kell, hogy az építész feladata elsősorban a megépítendő hangversenyteremnek tervezése volt. Emellett elsőrendű követelményként állították a tervezők elé a Dunára néző mór stílusú műemlék épülettömb érintetlen megtartását. Az újonnan épülő Vigadó kibővül a Vörösmarty téri, úgynevezett Haas-palota területével, de ez az épület nem műemlék, a tervező szabad kezet kapott arra, hogy rendelkezzék e romépület sorsával.

A zsűri sikeresnek mondotta a pályázatot, kiadta az első díjat a jól végzett, magas színvonalú munkáért és díjakkal jutalmazta a többi kimagasló tervet is. Ez azonban még mindig nem jelent döntést a megvalósításra. Még sokat fognak vitatkozni a Vigadó újjáépítéséről, amíg megszületik a kivitelezésre alkalmas végleges terv.

Miután eddig csak az elsődíjas pályamunka rajza jelent meg a nyilvánosság előtt, az Érdekes Újság most bemutatja a másik négy, pályadíjjal kitüntetett és a további négy megvásárlásra érdemesített pályatervet is.

Lehet tovább vitatkozni!" - írták 1957-ben.

És akkor lássuk a terveket!

Weichinger Károly, Jurcsik Károly, Virág Csaba és Bonta János 25.000 forinttal jutalmazott első díjas pályaművének Vörösmarty téri homlokzata. A Dunapart felőli műemléképület földszintjén lenne a 705 személyes kamaraterem, az új épületben pedig a 2360 személyes nagy koncertterem.

vigado006.jpg

 

Borvendég Béla és Ulrich Ferenc harmadik díjas pályamunkájának homlokzatterve. A homlokzat kialakításánál azt az elvet követték, hogy a megoldásnak nemcsak formális kapcsolatot kell biztosítani, hanem új megfogalmazásban kell utalnia a műemlék szellemére.

vigado007.jpg

 

Károlyi Antal díjazott terve. A helyiségek belső berendezése lehetővé tette olyan homlokzati rendszer kialakítását, amely nem érzékelteti, hogy a kompozíció a hátát mutatja a Vörösmarty tér felé.

vigado008.jpg

 

Wichinger Károly, Jurcsik Károly és Virág Csaba harmadik díjban részesült második terve. A tervezők a tömegalakítás szempontjából a régi és az új épületet úgy illesztették össze, hogy azok mind külsőben, mind belső kialakításukban egységet alkossanak.

vigado015.jpg

 

Kiss Tibor dr. és Szabó Árpád megvásárolt pályaműve. A tervezők a földalatti vasút végállomását néhány méterrel meg akarják hosszabbítani és bevezetik a Vigadó alá, hogy a hangversenyeket látogató közönségnek ne kelljen áthaladnia a forgalmas téren.(!!!!) Az épület körül széles árkádokat kívánnak létesíteni. Fent tetőterasz épülne.

vigado014.jpg

 

Rimmer János megvásárolt pályaműve szintén tetőteraszt tervez a Vörösmarty téri új épületre. A homlokzat acélburkolatú hálózattal kiképzett füstszínű üveggel és emailirozott patiánozott (zománcozással korosított újmagyarul) könnyű fémlemezekkel burkolnák.

vigado016.jpg

 

Körner József megvásárolt terve négyzet alakú nézőteret javasol, amelyben arénaszerűen lennének elhelyezve az ülések. A Vörösmarty téri homlokzat élesen elüt a régi műemlék épület homlokzatától, de a terv nem is akarja letagadni a százéves korkülönbséget.

vigado013.jpg

 

Boros László és Károly megvásárolt pályamunkája legyezőalakú nézőteret tervezett a nagy koncertterem helyére. A betonvázas épületet a Vörösmarty téren üveggel és mázas pirogránittal díszítenék.

vigado009.jpg

 

Sebők Imre és Kelemen Ede megvásárolt műve dobszerű kupolát helyez el a Vörösmarty téri épület homlokzata felett. Az új épületben lenne a főbejárat. A tervezők amfiteátrum-szerűen alakítják ki a nagy hangversenyteremet.

vigado011.jpg

 

A Vörösmarty téri Haas-palota romos (????) épülete, amelynek helyére kerülne a koncertterem.

vigado012.jpg

 

Ugyanez az épület fénykorában

budapest-vorosmarty-ter-1904.jpg

 

Végül ez a szépség valósult meg, amiről a pesti népnyelv fogalmazta meg talán a legtalálóbb kritikát:

"Elizélt palota"...

budapest-vorosmarty-ter-1972_ori.jpg

 

Az "Elizélt palota", vagyis az ORI székház (Országos Rendező Iroda) végül csak jóval e cikk, és az 1950-es évekbeli tervpályázat után épült fel. 1966-ban adták át a meglehetősen egyhangúra sikeredett épületet, amelyben helyet kapott a Magvető Kiadó, a PEN Club, a magyar zenei tanács és több művészi szakszervezet. Ha csak ez utóbbiak nem, de alapvetően az alkotás nem igazán folytatta a tér évszázados hagyományait. Sem építészetben, sem pedig funkcióban. 2005-ben aztán ennek is nekiestek...

2005-től a "tyúkketrec", áll a Német Színház, Haas-palota, Elizélt palota helyén.

A bejegyzés trackback címe:

http://mienkahaz.blog.hu/api/trackback/id/tr637079609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.