Az idei  Budapest100-ban az egyik főszereplő helyszín a Kelenföldi Hőerőmű lesz, ahol reményeink szerint mindenféle izgalmas dolgokat lehet majd leszervezni. :-)


A konkrét megvalósításig azonban még elég sokat kell aludnunk, így hát arra gondoltunk, írunk egy kis bemelegítő cikket arról, hogy hogyan is alakult fővárosunk áramellátásának története.

Kezdjük is mindjárt a legelején!

A szöveg sajnos megint túl hosszúra sikeredett. Aki viszont nem szeret olvasni, vagy nem érdekli a téma, csak görgessen tovább a képekhez. Ezt mindenképp ajánlom mindenki figyelmébe. Az épületet, ahonnan fővárosunk első elektromos vezetékei kiindultak, már sajnos csak ilyen módon, képeken van lehetőségünk élvezni.  Az áramfejlesztő épületének ipari műemlékké nyilvánítása épp folyamatban volt, amikor 1992-ben jött egy befektető, és... A folytatás szinte evidens...

Az 1881-es párizsi világkiállítás után, ahol is a villamos izzólámpa először mutatkozott be, hatalmas léptékkel indult világhódító útjára a villamosság. A világ első közcélú elektromos áramfejlesztő telepe az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban létesült 1882-ben. Ebben a fejlődéstörténetben az úttörő európai város Milánó volt, ahol 1883-tól szolgálta az új energia a városlakók kényelmét. A korabeli Magyarországon az első áramfejlesztő telep Temesváron létesült, és Európában először ebben a városban használtak általános utcai közvilágítást is. A magyar fővárosban viszonylag későn, csak 1893-ban indult meg a központi telepekről táplált villamos áramszolgáltatás. Ennek oka az volt, hogy Budapestnek ebben a kérdésben nem volt az idő tájt szabad keze. Az osztrák Allgemeine Österreichise Gasgesselschaftnak ugyanis 1879-től kizárólagossági joga volt a magyar főváros területén világítási célokra szolgáló cső- és egyéb vezetékeknek a lefektetésében.

Ezt csak 1891-ben sikerült a pesti városvezetésnek módosítani, s  ezen a területen függetlenedni a Lajtán túli cégtől. Az elektromos világítás bevezetésére Budapest városvezetése 1892-ben versenytárgyalásokat írt ki, azzal a kikötéssel, hogy az építendő telepnek a város belterületén kívül kell megépülnie. A döntés értelmében végül két vállalat kapott koncessziót, mindegyik a mai XIII. kerület területén kezdte meg a beruházást. Ez a két magánvállalat volt az, ami ellátta Budapestet elektromos árammal a XIX. század legvégén. A Magyar Villamossági Rt a Váci út – Tisza utca sarkán létesített áramfejlesztő telepet (ma is itt van az ELMŰ), míg a Budapesti Általános Villamossági Rt  (BÁV) a Tutaj utca – Berzenczei (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán kezdte meg az építkezéseket. (Érdekes, hogy a két vetélytárs cég szinte látótávolságon belül, meglehetősen közel helyezkedtek el egymáshoz.)

Ez lett belőle:

A BÁV Hegedűs Gyula utcai neo-klasszicizáló homlokzata

aramfejleszto.jpg

91.1959.1_small.jpg

A BÁV Rt az 1893 májusában megkötött koncessziós szerződés értelmében ugyanaz évben megkezdte az áramszolgáltatáshoz szükséges berendezések létesítését. A kazánokat egy szintén XIII. kerületi vállalat, az Eisele József féle vasöntöde szállította. 

Az áramfogyasztás várakozáson felüli gyors növekedése szükségessé tette, hogy a központi telepet már első teljes üzemesztendejében bővíttették. 1895. év végére így a telep teljesítménye 3300 lóerőt tett ki. A BÁV vezetősége ugyanakkor nem csak a telep bővítésével foglalkozott, hanem az akkori viszonyokhoz képest való tökéletesítéssel is. Így például az országban elsőként itt szereltek fel ún. láncrostélyos kazánokat, amivel a füst- és koromképződést jelentős mértékben meggátolták. 1906-ban meghatározó jelentőségű volt az is, amikor üzembe helyezték az első gőzturbinát a telepen, amivel a korábban használt dugattyús gőzgépeket váltották fel. A turbinákat a szintén Váci úti Láng  László gépgyára szállította az áramfejlesztőnek. A turbina jelentősége nem csak a hatékonyabb áramtermelésben állt, hanem korszakalkotó is volt a maga nemében. Ezek a modern erőgépek voltak ugyanis mind a Láng gépgyár, mind az egész ország első turbinái.

A Berzenczei utcai áramfejlesztő telep kétfázisú 1800 és 2000 V feszültségű, illetve háromfázisú 5000 V feszültségű, 26 periódusú áramot termelt. Márpedig a BÁV Rt-nek csak egyenáram eladására volt engedélye. Az áramnemeknek egyenárammá való átalakítása az átalakító állomásokon, akkori nevükön „altelepeken” történt. Ilyen alállomást létesített a BÁV a Kazinczy utcában (ma itt található az Elektrotechnikai Múzeum), a Murányi utcában, a Horn Ede utcában (ma Weiner Leó utca a VI. kerületben), a Liliom utcában (ma a Trafó) és a Logodi utcában. Az átalakító telepig távvezeték vezette az előállított áramot, ahonnan tápvonalak vitték tovább azt a fogyasztóig, ill az elosztóhálózatig. A kábeleket az utcák szintje alá 80-100 centiméternyire fektették úgy, hogy az utca egyik oldalán a BÁV vezetékei, a másik oldalon a konkurens Magyar Villamossági Rt kábelei feküdtek.

91.1962.1.jpg

 A kelenföldi erőmű beindításával (1914) az egykori BÁV telepen új korszak, a leépítés időszaka kezdődött. Az ekkor tájt már az utcanév változása miatt Csáky utcai telepként emlegetett áramfejlesztő a tartalékos szerepébe süllyedt. Abban az esetben, ha valamilyen üzemzavar lépett fel Kelenföldön vagy a terhelés előre nem látott gyors növekedése következett be, akkor a Csáky utcából oldották meg az átalakító gépcsoportok áramellátását. 

A főváros a saját villamosenergia szolgáltató rendszerének a kiépítése érdekében 1918-ban megváltotta az addig magánvállalatként működő Csáky utcai fejlesztő telepeket. Véletlen egybeesés, hogy ekkor következett be a Berzenczei telep történetében a legnagyobb katasztrófa, amikor is az átvétel után 11 napra az egyik 10.000 lóerő teljesítményű generátora felrobbant. Személyi sérülés nem történt, de a robbanás fél napos áramszünetet és jelentős kiesést eredményezett. A szerencsétlenül járt gép helye több évtizedig üresen állt.

91.1963.1.jpg

 

A telep egyik legnagyobb igénybevételét 1925. december 21-én érte el 18.300 kW-tal. A legnagyobb árammennyiséget ebben a korszakban 1924-ben termelte a telep, amikor is a termelés 54 millió kWó volt. Az 1920-as években történt meg az a telepbővítés is, aminek eredményeként az áramfejlesztő már egészen a Pannónia utcáig elfoglalta a területet. Itt épültek fel a különböző műhelyek (asztalos, kovács, stb) és egy transzformátor állomás mellett a munkásöltözők és személyzeti lakások is. Ezeknek az épületegységeknek az értékét ma az adja, hogy egyedül ezek maradtak még meg.

Az egykori személyzeti lakás és fürdőház ma a Bessenyei utcában

IMG_2058.JPG

A személyzeti lakásoknak otthont adó ház bejárata

IMG_2056.JPG

A transzformátor állomás és fürdőház

IMG_2062.JPG

Az áramfejlesztő Visegrádi utcai homlokzata neo-gótizáló stílusban épült

2007.62.1.jpg

 Az 1930-as években Csáky utcai telepet aztán fokozatosan leépítették. A dugattyús gőzgépeket 1934-ben leszerelték és eladták, majd 1940-től az erőmű már csak hidegtartalék volt, a II. világháború után pedig berendezéseit végleg elbontották.

91.1955.1.jpg

2007.63.1_small.jpg

91.1957.1.jpg

91.1960.1.jpg

Az eredeti funkciójától megfosztott épület az 1950-60-as években raktárként funkcionált, majd az épületben 1975-ben megalakult a Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat. Mivel azonban igazán markáns és hosszú ideig fennmaradó funkciót nem kapott az épületegyüttes, így meglehetősen kevés információ áll most a kutatók rendelkezésére ebből a korszakból.

A félig-meddig üresen álló épületet aztán - amelyben időnként filmeket is forgattak - 1992-ben kezdték el lebontani, hogy helyére Budapest egyik legexkluzívabb lakóparkját, a Cézár házat építsék fel. Öröm az ürömben, hogy a hatalmas Hegedűs Gyula utcai kapuzatot megtartották. Ez ma helyi védettséget élvez...

94.13.1.jpg

Cézár Ház távolról.JPG

A bejegyzés trackback címe:

http://mienkahaz.blog.hu/api/trackback/id/tr945080465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hatja 2013.02.18. 17:00:21

nagyon jó cikk... érdekes, hogy mennyire sietős volt lebontani aztán meg több mint 10 évet kellett várni a lakópark felépülésére.

LasdBudapestet.blogspot 2013.02.19. 20:42:28

Nagyon tetszik ez a cikk! Sajnálom, hogy korábban még nem jártam nyitott szemmel, mert emlékszem is, amikor éppen folyt az építkezés Cézár ház környékén. Csodálatos épület volt, kár érte :(. Korábban volt némi belelátásom a villamos en.piac most is zajló konkurenciaharcába. A folytatást is várom, mert az ELMŰ épülete már régóta érdekel! :)

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2013.07.10. 22:33:46

Kár volt érte. Annak idején végi azon szurkoltam, hogy legalább a telep homlokzatait meghagyják. De nem. Csak a timpanon maradt. Mögötte később a lehető legegyszerűbb módon épült fel a Cézár ház. Ennél már őszintébb lett a tesótelep - a Kárpát utcai Kleopátra Ház. Keserű emlékű Autokerbizniszek...

gerberus 2013.09.12. 15:46:19

Nyilván ebben a formában, mint ipari épület nem tudták hasznosítani semmire, ezért lett a helyén végül lakópark, mert az legalább hozott pénzt. Itt is (sajnos) a pénz beszél.

cskocsis 2014.01.15. 19:16:57

Most készítette elő az önkormányzat a Cézár-házzal szemben lévő óvoda területére érvényes szabályzási tervét, ezzel előkészítve a telek eladását és a maradék emlékek eltüntetését is a transzformátor (fürdőház) házat és lakóépületet.
www.facebook.com/TutajProjekt

Tzetza 2015.11.16. 16:40:15

Kedves Szerző!

Szabad-e olyat kérni, hogy a felhasznált szakirodalmat feltüntesse? Ebben a témában szeretnék felkészülni egy előadásra, és ezért lenne nekem fontos.

Nagyon szépen köszönöm!
G.C.

Gerberus 2015.11.27. 05:57:31

@hatja: Eredetileg már hamarabb akartak odaépíteni egy iroda/szállodaépületet, de ez a biznisz dugába dőlt, ezután jött később a Cézár Ház.