Ady Endre 1877. november 22-én született. Éppen 135 évvel ezelőtt. Budapestre az új évszázad első éveiben költözött, de állandó lakhelye nem volt. Mondhatnánk úgy is, hogy egész Budapest volt az otthona.

Ebben az írásunkban azokat a helyeket szedtük össze, ahol a költő hosszabb-rövidebb ideig lakott, ill ahová életének jelentősebb eseményei kötötték.

Így emlékezünk mi ezen az évfordulón a XX. század egyik legnagyobb költőjére.

Isten éltesse Ady szellemét!

 AdyEndre.jpg

Bajcsy Zsilinszky út 74.

Első párizsi útjáról hazatérve szállt meg ebben az akkori nevén Váci körúti házban. 1905. február 28-án érkezett ide, az első budapesti lakóhelye volt ez. Ahogy Hatvany Lajos írja: "ez a szoba vált - a szimbólumok nyelvén - azzá a Dévény-nyé, ahonnét a költő az új időknek új dalaival tört be az országba." A szoba ugyanolyan volt, mint amilyent annak idején tízezrével laktak a sovány erszényű legényemberek - említésre sem méltó. Mégis nevezetesség...

Ady közösen bérelte ezt a lakást nagyváradi újságíró barátjával, a Budapesti Napló felelős szerkesztőjével, Bíró Lajossal. Bíró nősülése miatt alig egy évvel később. 1906. március végén, elköltözött innen, és ekkor a közeli Váci körút 25. sz. (ma Bajcsy-Zsilinszky 25.) alatti Páris Szállóban rendezkedett be.

 

Kossuth Lajos utca 18.

A mai Puskin mozi helyén 1906-ban nyílt meg a Magyar Világ Kávéház, ahol Ady is gyakran megfordult. Nevezetes vendégeskedése 1907-ben volt itt, amikor a Pesten tartózkodó Lédával a kávéház különszobájában meghallgatták Reinitz Béla Ady-dalait, köztük a Léda-zsoltárokat.

Kossuth+Lajos-utca.jpg

 

Andrássy út 24.

Ennek a háznak a földszintjén működött az 1880-as évek végétől éjjel-nappal nyitva tartva a Három Holló Vendéglő, amely elsősroban Ady révén került be az irodalomtörténetbe. 1907-től folyamatos vendége volt e helynek, melyet Révész Béla (író, Ady "népszerűsítője") fedezett fel számára. Egy idő után deszkafallal elkülönített, dohányszínű függönyökkel leválasztott szeparét kapott itt a vidékről a fővárosba került költő, hogy nyugodtan írhasson. Bár a vendéglő a maga zajosságával, nyüzsgésével egyáltalán nem volt ideális hely a versírásra, Ady mégis közel félszáz költeményt alkotott itt.

(A Három Holló 1931-ben szűnt meg, amikor is az épületben lévő Opera Kávéház tulajdonosa megvette, és a helyiségeiből kártyaszobát kialakítva a kávéházhoz csatolta.)

Andrassy_ut_Operahaz_1896.jpg

 

Erzsébet körút 6.

Itt működött az 1800-as évek végétől az 1940-es évek közepéig a "hagymazamatú" Meteor Szálló. (Ma a VII. kerület polgármesteri hivatala.) A szállóban lakott Ady Endre 1908. októberében és novemberében hat hétig, 1909-ben egy, 1910-ben és 1914-ben pedig két alkalommal. A szálloda földszinti kávéházában gyakran éjszakázott a költő 1908-1914 között. Több verset is írt itt.

az-egykori-meteor-szalloda-es-kavehaz,-ma-a-polgarmesteri-hivatal-epulete-159.jpg

 

Ráth György utca 8.(XII. kerület)

Ady Lajos lakott ebben a házban családjával 1909 és 1911 között. A költő báty gyakran megfordult náluk.

 

Visegrádi utca 18.

Ady Lajos 1911-ben Újlipótvárosba költözött, ahová követte őt "Bandi" is. 1911. júliusától év végig lakott itt a költő. Magát a sógorasszony gondjaira bízta, és Ady Lajosné mindaddig meg is felelt ebbéli "kötelezettségeinek", amíg a kicsapongó Ady a családi élet rendjét tűrte. Természetesen nem sokáig...

 

Hegedűs Gyula utca 14.

Ezért bújt meg már 1912 legelején e szomszédos utcai ház egyik földszinti lakásában. Ahogy ő egyszer Hatvany Lajos kérdésre válaszolta, azért költözött éppen ide, mert bár nehezen tűrte Lajosék pontosan beosztott napirendjét, mégis jólesett neki, hogy a közelükben lakhat. Mert náluk étkezett és dolgozott, de mégis függetlennek érezte magát tőlük. Nem sokáig, alig egy hónapig élt itt, mert megromlott egészsége miatt be kellett feküdnie a Városmajori Szanatóriumba, ahol május végéig ápolták.

 

Petőfi Sándor utca 6. (ma Katona József Színház épülete)

Itt volt a lakása és női kalapboltja Léda (Brüll Adél) nővérének, Bertának 1912-ig, amikor is lebontották az épületet. Ady a Léda-szerelem időszakában (1903-1912 között) többször is megfordult Bertáéknál, sőt 1905-ben rövid ideig náluk is lakott. Ebben a lakásban történt meg a végső szakítás is Lédával meglehetősen heves hangulatban. Ady egy, a házban lakó ügyésszel gyanúsította meg szerelmét, mire az asszony egy pofonnal válaszolt. A megbecstelenített férfi dühös ajtócsapkodással és fenyegetőzéssel távozott a lakásból. Fenyegetését be is tartotta: Léda a Nyugat 1912. május 16-i számában olvashatta a kíméletlen sorokat.

 

Dorottya - Vigadó utca sarka, Magyar Király Szálló

Az "Ady-fogadók" között talán a legklasszikusabb. Maga a költő is "régi, hű hoteljeként" beszélt róla leveleiben. Ady szobája, ahogy Hatvany Lajos írja, egy füstös odú volt...

(Az épületet az 1930-as években lebontották.)

Alt R. Magyar király szálló 17.368 M 810.jpg

 

Hűvösvölgyi út 118-122. (akkor: Hidegkúti út 74-78)

Ady e helyen, a kíváncsi szemek elől elzárt Park Panzió tornyos-szecessziós épületében, a legutolsó földszinti szobában lakott 1913. október végétől december 10-ig. A költő, aki csendre, nyugalomra, "remetéletre" vágyott, öccsének, Ady Lajosnak tanácsára költözött a Park Panzióba. Ady itt ismerkedett meg 1913. november 20-án Dénes Zsófiával (Zsukával), akit tíz nap múlva már "kiszemelt menyasszonyának" tekintett, de a tervezett gyors esküvő Dénes Zsófia anyjának határozott ellenzése miatt meghiúsult.

Az egykori panzió falán 1925-ben emléktáblát helyeztek el, az elsőt a fővárosban. Hatvany Lajos egy ízben megmutatta Ady Lőrincnének, az "ides"-nek, hogy hol lakott a fia. "Ma már csak arra emlékszem, hogy amikor kitártam ides előtt az épület belső szárnyának kis kapuját, majd Bandi egykori szobájának ajtaját, a nagyasszony könnyeit törölte" - emlékezett Hatvany báró.

 

Lövőház utca 13. (II. kerület)

Adyt aggódó öccse ismét rávette, hogy költözzön hozzájuk a II. emelet 1-es sz. lakásba. A költő 1913 év végétől hat hétig lakott öccsééknél.

 

Szilágyi Dezső tér 3.

Ady Endre és Csinszka 1915. március 27-én szombat délelőtt 11 órakor Haypál Benő budai lelkész első emeleti református egyházi hivatalában tratotta az esküvőjét. Az esküvői tanúk Ady Lajos, Ignotus és Vészi József voltak.

2011decemberz13.jpg

 

Hűvösvölgyi út 132. (akkor: Hidegkúti út 88.)

A Csinszkával kötött esküvő után itt, az egykori Schüller, később Hársfa Vendéglőben tartotta az ifjú pár az esküvői ebédet. Az ünnepi ebéd egyik fogása Ady kedvenc étele, a "forró fazék" volt. (Erős húsleves tésztával, zöldséggel, marhahússal és egy egész velőscsonttal.)

 

Veres Pálná utca 4-6.

E ház I. emeletén az 1. számú lakásban lakott az Ady - Boncza pár 1917 őszétől 1919-ig. A lakás Ady apósáé, Boncza Miklósé volt. Ő bocsátotta a költő és lánya rendelkezésére a hajlékot. Adyt innen szállították a városligeti szanatóriumba, ahonnan már nem tért vissza... Halála után Boncza Berta (Csinszka) is elköltözött innen.

Az elhunyt költő kérésére a lakásban minden úgy maradt, ahogy azt utolsó gazdája hagyta.

A költő utolsó lakhelyét 1977-ben nyilvánították emlékmúzeummá.

b15.JPG

 

Benczúr utca 47.

Itt működött 1910-től a Liget Szanatórium. Ady Endrét először 1914. január közepétől február végéig gyógyították a Ligetben. Második alkalommal már nagybetegen szállították be 1919. január 13-án. A II. emelet 30-as számú különszobában töltötte élete utolsó napjait, óráit, ahol január 27-én, hétfőn reggel 8.15-kor elhunyt.

"Csendes beteg volt, nagyon csendes. Tegnap este nyolc órakor még megvacsorázott, aztán elaludt egy kicsit. Egész nap lázas volt, harminckilencen felül. Este egy kicsit alábbhagyott a láz. Éjfélig ültem az ágya szélén. Nem szólt semmit, csak csendesen nyöszörgött. Kérdeztem egyre, mi fáj? hol fáj? hivjak orvost? Nem felelt, csak annyit mondott, halkan, csendesen, hogy: jaj... Aztán később köhögnie kellett. Segítettem neki, hogy felköhögjön. Erre lecsillapult. A pulzusa kifogástalan volt. Hajnal felé el is aludt. De reggel, úgy háromnegyed nyolc órakor hallottam, hogy nem jól veszi a lélegzetet..." - emlékezett vissza Pap Márta, ápolónője az utolsó órákra.

budapest-vii-kerulet-liget-szanatorium-.jpg

313299_225671500906200_532185268_n.jpg

 

Múzeum körút 14-16.

Itt, a Magyar Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel Ady holttestét 1919. január 29-én, s innen vitték végső nyughelyére, a Kerepesi úti temetőbe. Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Jászi Oszkár búcsúztatta. Szomorú érdekesség, hogy az egyház részéről ugyanez a Haypál Benő mondta a gyászbeszédet, aki pár évvel korábban feleségével megeskette őket.

ady 2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mienkahaz.blog.hu/api/trackback/id/tr844919845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása