Mostanában elég sok szó esik a házunk táján a Láng gépgyárról, illetve Angyalföldről. A gyárat ugyanis sajnos folyamatosan bontogatják, és ez egyenes arányban hozza magával azt is, hogy az egykor híres "gyárváros" Angyalföld markáns arculatváltáson megy keresztül. A füstölgő gyárkémények helyett üvegpaloták csillognak végig a Váci úton, kétségkívül tisztább és kényelmesebb életet kínálva. Ugyanakkor mindig fáj egy picit a régi elvesztése. Van aki saját élettere emlékeinek eltűnését látja, más pedig szimplán az építészeti értékek miatt aggódik.

Hogy mi is volt Angyalföld és azon belül a Láng gyár szerepe a magyar iparban, annak járunk utána ebben a bejegyzésünkben.

Angyalföld Budapest egyik nagy gyárvárosa volt – jelenthetjük ki e közhelyes megállapítást. Már az 1870-es évektől kezdődően egyre több gyár telepedett meg a Váci út mentén, a századforduló első évtizedére pedig a gyár- és kisipar majd’ minden ága képviseltette itt magát. E gyors fejlődés okát a jó adottságú területben kell keresnünk: a sík terepben, a jó közlekedési útvonalakban és a sehol máshol Budapesten ilyen közelségben egymáshoz nem létező három pályaudvar plusz egy ipari körvasút meglétében, amely a nyersanyagok szállítását épp úgy segítette, mint a kész termékek elszállítását.

Schlick Ignác vasöntödéje, ahol fél Budapest "készült"

Magyarország, és benne Angyalföld, még a XIX. század közepén, sőt, a kiegyezés táján sem volt iparosodott. Röviden elmondhatjuk, hogy nálunk az 1848-as forradalom hozta meg azokat az újításokat, amelyek nem csak a polgári átalakulásnak kedveztek, de az ipari forradalom kibontakozását segítő intézkedésekkel is együtt jártak. A jobbágyfelszabadítással az ország – hátra hagyva a feudalizmust – elindult a kapitalista fejlődés útján, és amikor az 1860. évi új rendtartás a nők számára is engedélyezi az iparvállalást, gyakorlatilag Magyarországon létrejön a teljes iparűzési szabadság. Emellé az infrastruktúra fokozódó fejlődése párosul. 1846-ban Pest és Vác között elsőként megindul a vonatközlekedés, és ez egyrészt egy sor újabb iparágat mozgósít – ami egyben a hazai gépgyártás megindulását is jelenti – másrészt pedig a vasútvonal szomszédságában lévő Angyalföldet bekapcsolja a gazdasági vérkeringésbe. A XIX. század közepén mindössze három számottevő nagy gépgyára volt a magyar fővárosnak, s ezek közül mind a Váci út mentén működött (Eisele József kazángyára, Hartmann József hajógyára, és az Első Magyar Gépgyár Rt).

Eisele József gyára, amelyet a gyáralapító unokaöccse, Alpár Ignác tervezett

A gépgyártás eme fejletlenségének oka – a szakképzettség itthoni hiánya mellett – az osztrák, sokkal fejlettebb gépipar volt, amivel a fejlődő magyar gépgyártás nem tudott versenyt tartani (ekkor az ország az Osztrák Birodalom része). Ugyanígy kedvezőtlenül befolyásolta a textil- és papíripar fejlődését a jelentős cseh és osztrák konkurencia, viszont az élelmiszeripari ágazatok közül a malomipar viszonylag hamar világszínvonalat ért el. Az osztrák-magyar kiegyezéssel (1867) változott a helyzet, a közös vámterület, az egységes fizetőeszköz (1900. január 1-én vezetik be a koronát) kedvezően hatott Budapest iparfejlődésére, és lehetővé tette a külföldi tőke behozatalát is. 1867 után valóságos gyáralapítási láz bontakozott ki, ami a teljes magyar ipar átalakulását is hozta: a gépipar mindinkább előtérbe került, ekkor indult el Angyalföld a gyárvárossá válás útján. Mindezek után, az 1880-as évekre jutott el a magyar ipar oda, hogy a kereskedelemben felhalmozott tőkével, részvénytársasági alapon sorra alakuljanak meg a gyártelepek. Olyan esettel, amikor egy modern gyáripar egy korábban alapított műhelyből, családi beruházásként jött létre, ugyanakkor csak nagyon keveset találni, Láng László ilyen jellegű vállalkozása a Váci úton párját ritkította.

a Láng Gépgyár az 1920-as években

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Vulkán Gépgyár a Váci úton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Tudor Akkumulátorgyár a Babér utca sarkán

A bejegyzés trackback címe:

http://mienkahaz.blog.hu/api/trackback/id/tr194555158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.